Keresés a honlapon
EGYÉNI KONZULTÁCIÓS családfelállítás
2012.10.14.

BUDAPESTEN, vagy KECSKEMÉTEN folyamatosan kérhető időpont egyeztetéssel. Bejelentkezés: 30/209 4878 vagy shp.csaladallitas@gmail.com elérhetőségeken lehet.
CSOPORTOS CSALÁDÁLLÍTÁS BUDÁN
2017.10.01.

Csoportos Családfelállítás Budapesten (XI. ker.), 2017. szeptemberétől SZOMBATI és PÉNTEKI NAPOKON IS hetente felváltva! Bejelentkezés: 06 30 209 4878 telefonszámon, vagy az shp.csaladallitas@gmail.com címen
A részvétel bejelentkezéshez kötött.

A család- és rendszerfelállítás mai módszerének kialakulásáról

Családfelállítással azóta foglalkozik az emberiség, amióta létezik. Az ősök tisztelete és elismerése különböző formákban létezett, és létezik a mai napig is olyan társadalmakban, ahol még fellelhetőek az ősi kulturális szokások, és persze ott is fellelhetők az ősök tiszteletének nyomai, ahol már lazultak a népszokások...

A magyar nyelvet élve és használva, népi bölcsességünk közmondásai is utalnak a családfelállítás jelentőségére:

„Nem esik messze az alma a fájától.” „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.”

A módszer a múlt század közepe tájékától kezdett el kikristályosodni korunk Európájában.
A családfelállítás többféle irányzatból és több neves terapeuta egy évszázados munkája által sűrűsödött össze egy meghatározott módszerré, nem nélkülözve persze az ősi hagyományokat. Virginia Satir az egyik legjelentősebb előfutára, hacsak nem a magalapozója a családfelállítás jelenlegi módszerének. Virginia Satir (1916-1988) amerikai családterapeuta 1951-ben foglalkozott először egy egész családdal egységként, úgy, hogy a család összes tagja jelen volt a terápián.



Vigia Satir terápiás munkája során a családnak visszamenőleg 3 generációját vizsgálta meg. Munkájának egyik célja, hogy visszaépítse a kliens önbecsülését, és megmutassa, hogyan lehet az ifjúkori traumának megélt eseményeket úgy megítélni a kliens szemszögéből, hogy az a későbbiekben erőforrássá alakuljon a múltban való leragadás helyett páciense számára. Ezzel az ítélkezésre fordított energia teremtő erőforrássá alakulhat át.
A módszer jelenlegi, azóta is dinamikusan fejlődő formájában Hellinger féle családfelállítás néven vált világszerte ismertté az 1995-től.



A módszer „európai névadója”, Bert Hellinger (1925- jelenleg is) 1952-ben már pappá szentelve érkezett a Dél-afrikai Unióba. 16 éven keresztül dolgozott a zuluk között, mint misszionárius, plébános és egy bennszülött iskola igazgatója és tanítója. Itt figyelte meg, hogy a természeti népek számára mennyire fontos és jelentőségteljes az ősök szeretete és tisztelete. Hellinger 1964-ben találkozott a csoport-dinamikus önismeret fejlesztéssel, majd pszichoanalitikus képzésen vett részt, majd újabb és újabb módszereket tanult, amelyeket beépített terápiás munkájába. (Csoportdinamika, ősüvöltés-terápia, tranzakció analízis (TA), hipnoterápia), majd 1971-ben kilépett a szerzetesrendből.

A Bert Hellinger a mostanra már kiforrt családfelállítás módszerével való munkát az 1980-as évek elejétől kezdte el. Kialakította a családfelállítás módszerének új, „hellingeri” formáját, amely után manapság már világszerte nagy érdeklődés mutatkozik az élet minden területén. A pszichoterápiában, a pszichoszomatikus gyógyászatban, az életvezetési, nevelési és szervezeti tanácsadásban, illetve a legtágabb értelemben vett lélekgondozásban is igénybe veszik a módszert.

Hellinger írta le elsőként a tapasztalatait arról, hogy a család, mint egy nagy közösség, állandó egyensúlyra törekszik. Hellinger azt tapasztalta, hogy „hetedíziglen” visszahatnak az ősök a jelenünkre.

Hellinger figyelte meg az újkori Európában először, majd leírta, hogy milyen törvényszerűségek szerint működik ez a családi lélek.

A családban uralkodó törvényszerűségek:

Odatartozás törvénye: mindenki hozzátartozik ehhez a családi energiarendszerhez, aki a családba beleszületett, ide értve minden fogant életet. Egy-egy családi energiarendszerhez, vagy erőtérhez tartoznak a családtagok szerelmei, párkapcsolatai is, beleértve azok minden fogant, közöttük a meg nem született gyermekeket is.
Kiegyenlítődés törvénye, vagy más néven az adok-kapok egyensúlya: a család közös lelkiismerete úgy viselkedik, hogy ha valakivel a család érzése szerint súlyos jogtalanság történik, azt valamely utód megpróbálja helyrehozni. Úgy fog viselkedni, érezni, mint az a személy, akivel a "jogtalanság" történt. Így alakulhat ki, hogy valaki nem érti, miért nem tudja a saját életét élni, miért idegen számára a saját élete. Ezt a jelenséget később sorsösszefonódásnak nevezték el.

A következő nagyon fontos törvény a harmadik, a hely törvénye: előbb van az, aki az életet adja, és utána következik az, aki kapja. Aki az életet adja az a NAGY, aki kapja, az a KICSI. A testvérek közül az van előbb, aki időben először érkezik az életbe. A sorrend, hogy kinek hol a helye, nem felcserélhető. Ha valaki valamilyen oknál fogva a „saját helyét elhagyva belép egy másik családtag helyére”, az egyensúlytalanságot hoz létre.

A legerőteljesebben szüleink és nagyszüleink szintje hat ránk. A családi közösség olyan, mint egy közös erőtér, energiatenger: a család minden tagja, a család összes őse, tehát a klán minden tagja kapcsolatban áll egymással. Mintha a családi közösségnek lenne egy mindannyiukat átölelő lelki-lelkiimereti közössége.



Erre a közvetlenül nem mérhető közös kapocsra, összetartó erőre a modern tudományban Rupert Sheldrake adott magyarázatot. Sheldrake elmélete szerint ez egy energiamező, melynek köszönhetően az egyedek, ill. az egyének a távolból is „tudnak egymásról”. Hogy ez az egymásról való tudás létezik, arról sokunknak van saját tapasztalata.

Sheldrake mindezt számos, a nyugati tudomány kritériumainak is megfelelő kísérlettel bizonyította (ő morfogenetikus mezőknek nevezi az összetartozó élőlények közötti láthatatlan hálót). 2003-ban a Wieslochban tartott Első Nemzetközi Családállítás és Rendszerállítás Konferencián Hellinger és Sheldrake egyetértettek abban, hogy ugyanazzal a jelenséggel dolgoznak.

Példák a családrendszerekben elkövetett „törvénysértésekről”

A legtöbb esetben a családból kitagadják azokat, akik a családi lelkiismereti normák ellen vét, rosszat tesz, pl.: a gyilkosok, házasságtörők, szülői áldás nélkül házasodó gyermekek, bűnözők.

A család megpróbál nem tudomást venni azokról a családtagokról, akihez (nagy) fájdalom fűződik. Egy korán meghalt vagy netán halva született, elvetélt gyerek, korán elhalt házastárs, vagy egy öngyilkosságot elkövetett családtag.

Milyen típusú problémákra lehet hatásos a módszer?

- nem működnek a kapcsolatai (házastárs, gyermek, szülő, testvér, egyéb rokoni szálak sérültek), ide érve mindenféle párkapcsolati problémát
- nem tudja kimutatni az érzéseit
- nem tudja elsajátítani a férfi vagy női szerepet, sexuális problémák, ide értve az identitászavart is
- elutasítja vagy elkerüli a pénzt, nem talál munkát, vállalkozása nem hozza meg a várt sikert
- (többedik) házassága futott zátonyra
- terhessége(i) vetéléssel végződik, hiába küzdenek évek óta gyermekért
- úgy érzi, hogy a párkapcsolata nem kielégítően működik
- túlsúlyától nem tud megszabadulni
- munkahelyi konfliktusok
- nem tud elszakadni a szüleitől, vagy nem tudja lezárni a régi kapcsolatát vagy esetlegesen egy elengedési problémákkal küzd
- allergia, rövidlátás, vagy bármilyen betegség, beleértve a daganatokat is
- viselkedési- vagy tanulási zavarok, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt
- problémák a karrierben, munkában
- önbizalomhiány
- és még számtalan más lehetőség…

Vissza az előző oldalra



Még nincs szöveg...